Tudod az égen a csillagok ragyogás meg sem közelíti azt, amit a tőlem mindig elrejtett szemed fényében meglátok, mert néha elkapom tekinteted, de soha nem mersz a szemembe nézni. megrogynál
Ha itt lennél velem, s fognád a két kezem, én nem engedném
el azt, többé már sohasem (Republik). Rohan az élet, és rohan a múlt, utolérni képtelen, ami nem történik meg a jelenben, az sohasem.
-Lehetek őszinte Florens.. A szüzességedet, a nadrágod, a harisnyád, és a bugyinak átszúrásával venném el, de ha benned lenne egy tampon is, akkor veszekedne a farkam vele, hogy ki, és hogyan férne el benned. Mi meg addig dumcsizhatnánk kicsit, míg tart a hüvelyharc a helyért, a "tárhely megtöltéséért. Ő lenne hamarább kidobva úgyis onnan, s a terep meg szabad maradna nekem kefélésre. Végül-is maradhatna, mert legalább felszívna mindent, amit beléd-engedek. A önmagát jól felszívó tampon, tele-tele anyaggal, de nem pirossal ám.
-Igaz szerelem! Ha nem értenéd ezt a szót, akkor nézd meg az értelmezését, az
interneten (kanospasifeléd.hu/de nagyon/hu/húú/tuti!). Add meg nekem a címedet, a postait, és
elküldöm neked a feléd érzett soraimat sajátosan, csak útlevele nem lesz a
génbankba, és félek, hogy lefoglalják a határon, mielőtt eljutna hozzád és "országodba"..
-Istenem, ne haragudj meg rám ezért, kérlek, de nagyon szeretlek, s kívánlak téged Florens. Kérdezd meg erről a barátnőidet valamilyen formában, amiket leírtam neked erről eddig, és manapság. Nagyon félek én ám, a te válaszodtól, de van olyan, hogy makacs a szív, de veled szemben más ember vagyok. Képletesen olyan, mint egy az ajándékát kereső, és azt megtalálni akaró kisgyermek. Örülnék ennek az ajándéknak, mert az élet adta ezt meg nekem, a szépet, az őszinteséget, vagyis tégedet,vele együtt a beléd való hitem, a szerelmet.
2012-11-25 15:48
-Lehetek őszinte Florens.. A szüzességedet, a nadrágod, a harisnyád, és a bugyinak átszúrásával venném el, de ha benned lenne egy tampon is, akkor veszekedne a farkam vele, hogy ki, és hogyan férne el benned. Mi meg addig dumcsizhatnánk kicsit, míg tart a hüvelyharc a helyért, a "tárhely megtöltéséért. Ő lenne hamarább kidobva úgyis onnan, s a terep meg szabad maradna nekem kefélésre. Végül-is maradhatna, mert legalább felszívna mindent, amit beléd-engedek. A önmagát jól felszívó tampon, tele-tele anyaggal, de nem pirossal ám.
 |
Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,
nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,
de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,
most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulnom nélküle élni.
Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com-http://facebook-mocsok.blogspot.hu/
|
-Istenem, ne haragudj meg rám ezért, kérlek, de nagyon szeretlek, s kívánlak téged Florens. Kérdezd meg erről a barátnőidet valamilyen formában, amiket leírtam neked erről eddig, és manapság. Nagyon félek én ám, a te válaszodtól, de van olyan, hogy makacs a szív, de veled szemben más ember vagyok. Képletesen olyan, mint egy az ajándékát kereső, és azt megtalálni akaró kisgyermek. Örülnék ennek az ajándéknak, mert az élet adta ezt meg nekem, a szépet, az őszinteséget, vagyis tégedet,vele együtt a beléd való hitem, a szerelmet.
2012-11-25 15:48
És a jelen! 2016-12-25 10:31.
-Négy év telt el, ugyanez szavakat érzem, de Florens-be való hitem, s a felé érzett bizalmaim szerelmi ügyekben megtörni látszik, mert régóta várok rá. A történet nem is fájna, de megcsalta a jelenlegi párját. Azt hittem én leszek a következő az életben, de lemaradtam megint, mert egy pillanat alatt másnak adta a testét, amire régóta vágyok. Nemsokára jön haza hozzám Florens, de megírtam neki előre, hogy kívánom a testét. Akarom érezni őt, a csókját, mely finom.Florens csókja 2008. áprilisában megigézett engemet, az egyetlen első, egyben utolsó csók volt közöttünk, ami megtörtént. A legemlékezetesebb, a szívem majd kiugrott, s ő csak annyit kérdezett. Rosszul vagy, most mi van? Nem kaptam levegőt, s a csoki, melynek íze megédesítette csókját, és amelyet az ajkaim érintésével kellett kivegyem ajkai közül és a nyelvével tolt át a számba. Nos, mit mondhatnék erre? Megölt a nyelvének játékával, mélyen, nagyon mélyen belém-hatolt vékony és hosszú nyelve, az agyamig, majd megfojtott vele, nem kaptam levegőt, s a mint kivette a számból, levegőért fuldokoltam. Akarom megint, s nyelveinkkel összekavarva az akkori érzelmeinket, mely elvette az eszemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése