Tüncike-prüntyőkének!

Tudod Florens, hogy mit kell tennie egy férfinak ahhoz, hogy egy nő élvezését elnyújtsa, és miképpen az még legalább öt percig visítson. Bele kell törölnie a farkát az aktus után, a szoba függönybe.

-Más. Ma már csak benned bízom, hogy felhívsz, mert a volt nőm nem akar velem találkozni, kajám meg nem lesz, s a fütyimmel meg nincs kedvem játszani, mert elfáradt szegénykém, a jobb és bal-kezemmel egyetemben. Ilyen címen, még a sitten is jobb lenne csicskásnak lenni, mert csak oda kellene tartanom kaksizás után ájulásig, és lenne egy jó rózsaszínszínű-malackás napom, apró-pici, és röpködő szívekkel, amik igazából egy ököltől származnának csillagokként, a szemem előtt.

-Más. Az ex-nőm, az előbb mondta nekem a telefonban, hogy írjam meg neked azt, hogy szeretlek, szerelmes vagyok beléd. Megírtam, s akkor mi van, mert ettől nem lett semmisem jobb, de ez viszont így van, és tudja, és tudja, mert le sem tudom tagadni előtte, miképpen huszonhárom éve ismer engemet.

Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,

nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,

de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,

most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulni nélküle élnem.

Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com-http://facebook-mocsok.blogspot.hu/

-Na látod, ez a rossz egy párkapcsolatban, hogy minél jobban benne vagy, annál jobban nem tudod titkolni, a titkolni valódat, és lehetetlenség úgy szavakkal, tettekkel, testbeszéddel is, mert az a sánta kutya effektus lenne, hogy könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta kutyát.
-Tudod Te, hogy mit csinálok most? Eloltottam a cigimet, s benyúltam a gatyámba, és megfogtam „öcsit”, mert nőhiányom van nagyon, azaz kanos, miképpen így ülök a fotelomban (15:46). Csak szorongatom, mert most nincsen benne semmi élvezetem, mivel az agyam, a testem, vágyaim mást akarnak.
-Lehet, hogyha megjön a járadékom, akkor belefektetek ezekbe az érzésekbe, mert nagyon lehet ám alkudni a „kocsisoron” manapság, és inkább nem eszek öt napig. Egy óra kb. tíz rugó, és nem kell etessem, itassam, hazakísérnem, bugyit, s tampont venni neki, miképpen a hülyének is megéri. Szopathatom, beverhetem neki ide, és oda is, csak hangosan nyögjön, hogy szenvedjen majd alattam, az a ribanc.

Most hívott a volt nőm, hogy nem csinálok egész nap semmit sem, de dehogyis nem, s megkért arra, hogy írogassak tovább a „tüncike-prüntyőkémnek”, azaz neked. Nem! Nem írogatok most tovább neked, nehogy már neki legyen igaza.

             2012-11-19 16:15