Florens boldogság keresése (visszatér e hozzám?)

Florens a napokban mondta el nekem, hogy szeretne megint olyan lenni, mint 2008-2009-ben volt. Akkoriban együtt töltöttük minden időnket, kint lakott egy kistelepülésen a nagynénjével, az egyetlen voltam akkoriban, aki az életét boldoggá tehette. 

-Szinte mindennap kikerékpároztam hozzá, s kiszabadítottam nagynénje fogságából. Felüdülés és röptetős öröm volt a a település határát bebolyongani, járni az ismeretlent, felfedezni. Átkarolt minket a zöld, a puszta színe, a fák, s a csend békessége. Élveztük az életet, a csend nyugalmát. Imádtuk egymást, szinte vibrált köztünk a levegő, teljesen átadhattuk egymásnak önmagunk teljes valóságát. Órákat beszélgettünk letelepedve kis-patak partján, s az elengedhetetlen csatorna fedelén, mely bázisunk volt egy kisebb rét közepén. Néha felszántották a gyom miatt ezt a területet. Puhává és porossá vált. Szerettem Florens, s az első útig az ölemben vittem ki, nem akartam, hogy akár por is érje a lábát. Ilyenkor átölelte a nyakam, kicsiny testét ölemben vihettem.

Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,

nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,

de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,

most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulni nélküle élnem.

Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com-http://facebook-mocsok.blogspot.hu/

-Nagyon sokat játszottunk ekkoriban kint a határban. Bohóckodtunk, homokvárat építettünk és néha egy plédre telepedve társasjátékoztunk órákon át, közben szavakkal incselkedtünk egymással. Ezt a korszakot a felhőtlenség, az önzetlen szeretet jellemezte, ahol az érzelmeknek nem voltak akadályai és gátjai. Nagy szerelem volt, mégsem történt semmi se közöttünk. megtehettük volna, lehett volna rá alkalom, amit elszalasztottam, de talán jobb is így utólag belegondolva, mert az akkori korszak szépségének visszavárása még a mai napig bennünk él. Lehet, ha megtörtént volna, biztosan csodálatos lett volna, felejthetetlen, de azóta lehetséges, miképpen szétváltunk volna Florens akkoriban hajthatatlan vére miatt, mivel nem élte még ki magát. Megmaradt bennünk az érzés, és él bennünk, hogy újra találkozzunk ezzel az érzéssel. Florens mindig erről beszél, akkor volt a legboldogabb. nem felejti, de a nagynak ígérkező és jelenlegi párkapcsolatában nem kapta meg mindezt, időközben le is épült ez a kapcsolat, Florens újra boldog szeretne lenni.
-Florens a jelenlegi kapcsolatára hivatkozva, akit már nem is túl régen meg is csal, nos leépített minden érzést bennem, a felé történő vonzalmamat, szavaim kívánalmát, az érintéseket, megölt bennem mindent. De nem tudta kiölni belőlem a vágyat, s ezen időszakot, melyet ő is keres. A napokban írtam számára egy levelet. A sarkamra álltam, s az akkori énemet fogalmaztam meg neki, aki voltam vele szemben, a kiteljesülhető férfi, úgy a feléje sugárzó szexuális vonzalmammal, amit Florens igazán csak élvezett, mert igazi nőnek érezhette magát mellettem.
-Keresi a boldogságát, de tudom visszafog térni, mert vágyik rá, de megírtam neki, hogy mindezt visszakaphatja, de teljes beteljesüléssel, mint ahogyan annak idején nem tettük meg, nem feküdtünk le egymással, most megfogjuk tenni. Florens két napja nem ír vissza, férfi szemmel is elég keményen megfogalmazott levelemre, melyben nem sok választási lehetősége van, ha az akkori énjét és velem visszaakarja kapni. Gondolkodik, mert nem írhat bármit is vissza, egy válasza lehet csak. A levél tartalma miatt, nem szakíthatja meg velem a baráti kapcsolatot, viszont hogy férfiként fogadjon, párjaként, gondolkodni a kell, számára ez nehéz döntés. Hogy miért? Mert egy olyan pillanatban tettem fel neki ezt a kérdést, mikor lelkileg padló van. Volt pár hete egy férfi az életében, egy futókaland, s azóta sem keresi meg ez a férfi, nem veszi fel vele a kapcsolatot. Ez a férfi olyan élményt nyújtott a számára, mely közel olyan felszabadult volt, mint a mi kettőnk múltbéli kapcsolata, mégsem folytatódik tovább, mert nem kell ő, nem akarják, s ez rátelepedett a lelkivilágára. Tudja, hogy megint felszabadulhatott a lelke, mint amikor velem volt anno, de mára már nincs, nem létezik, s viszont ezt az érzést folyamatosan csak tőlem kaphatná meg. Tudja nagyon jól, a levelemre nem válaszolhat bármit, mert elveszítheti mindezen érzések forrásának kapuját, amit csak velem élhet meg, nagyon jól ismer, nem találja meg mindezt másban, hiába is keresi. ha igen választ ad, akkor történni fognak köztünk dolgok, mert párkapcsolat lesz köztünk, s mostmár megfog történni az a dolog, hogy az ágy, a mi csatánktól lesz hangos, be kell dobja a derekát. Ha nemet mond, elveszi a jelenleg barátjaként tartott énemet, s a még visszahozható múltbéli boldogságának feelingjét.
-Igen, vagy nem, a most még a hirtelen jött szerelemben csalódott Florens részéről. nem tudni a választ, még nem írt vissza, lehet nagyon megharagudott rám a levelem tartalmáért, ami akkoriban természetes volt számára, csak a jelenlegi párkapcsolatának hanyatlásával ez is leépült. Szakítani szeretne jelenlegi párjával, ezért találta meg mindezt az érzést, amit leírtam egy idegen férfiban, adta át neki a testét, de nem lesz folytatás. Engem is érzékenyen érintett a dolog, mikor beszámolt a történtekről, a majd hatórás szexuális kapcsolatáról, meg annak tartalmáról, hogy milyen más és felszabadult volt ez a világ a számára ezzel a férfival, megízlelte, megkapta mindazt, amire mindig is vágyott. Igen azt kapta, meg amit nekem kellett volna, aki már egyszer folyamatosan biztosította számára ezt az érzést, mely pontosan ugyanolyan volt, mint amibe most belefutott, csak nem lesz folytatása.
-Florens mindenesetre gondolkodik, tudja jó döntést kell hozzon, vissza kell fogadjon magába engem, az összes és általa bennem lefojtott, valamint felé irányuló összes érzelmeimmel együtt, de a testiség kérdéskörével együtt. Fel kell szabadítsa önmagát felém, s felkel párhuzamosan szabadítsa bennem az összes érzéseimet felé, amit csak adhattam neki a múltban, korlátozásokat nem adva azoknak, mindent szabad alapon.
-Florens-re most nagy nyomás telepedik. Szakítani a jelenlegi párjával. A hirtelen és folytatások nélküli reménytelen szerelem feldolgozása, s most én, aki kegyetlenül rászállt, mint férfi, mert nem csak barátjaként szeretnék szerepelni az életében. Dönthet, akar e boldog lenni, s az egyetlen esélye én vagyok, ha időközben nem keresi fel az újdonsült szerelem, mert akkor mindezt vele fogja átélni, én meg elveszítem őt, mint barátot is, meg mint a nagy Plátói szerelmet, mely ismeretségünk kezdete óta bennem él felé.
-Vajon visszatér e hozzám, lesz e ereje hozzá, mert boldogtalan, s tudom szeretne megint boldog lenni, de nem mindenki tudja ezt megadni a számára, legfeljebb mivoltát kihasználni röpke időre, ezzel csalódást okozva számára, mert Florens-hez születni kell, annyira kis különleges teremtmény.