Florens boldogtalan élete. A fellángolás bukása!

Az érzelmeim tiszták és őszinték, még Florens sem sebezheti meg, piszkolhatja össze annak becsületes mivoltát. ugyanilyen őszinte az egész lényem, a testbeszédem. Nem hazudik semmi és semmi-se belőlem, kiállhatok a világ elé bátran és nyíltan.

-Mégis valami történt bennem a Florenssel való legutóbbi találkozásom óta.
Florens lefeküdt rövid ismeretség után, úton hazafelé jövet külföldről, egy alig pár órája, talán napja ismert emberrel. Öt éve vágyom arra, hogy velem is megtegye. Úgymond a Plátói szerelmem félrelépett, vagyis az én teóriám szerint, s ez hozta a nagy törést az életemben, a felé érzett életemmel kapcsolatosan.
-Én magányos farkas vagyok, és Florenst elég hosszú ideje ismertem ahhoz, hogy felajánljam neki, miképpen kössük össze az életünket. Tudom nem vagyok az a férfi a számára, aki a kémiai folyamatokat elindítja benne, de kölcsönös a szeretet közöttünk, mely mondhatni tökéletes, de hogy szerelemmé alakuljon?
-Mégis elgondolkodott rajta, a kettőnk közötti párkapcsolat kialakításán, de jött az életében egy meggondolatlan pillanat, amit azóta megbánt, mert nem keresi az a férfi, akivel megtette. Ez a dolog ébresztett bennem kételyeket, hogy egyáltalán akarom e még őt, mint férfi. Igen, párkapcsolatiság kérdése, de ki is  kell nekem?

Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,
nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,
de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,
most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulni nélküle élnem.
Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com.

-Florens, a vele legutóbb eltöltött napokban is visszafogottan kezelt, megkért fojtsam vissza női mivolta iránti vágyaimat. Vágyak. Florens is sok-mindenre vágyakozik, mint én, s egy óvatlan pillanat, mely most meghatározza életét, kettősséget hozott, leki tragédiát duplán.
-Valami megrendült bennem, egy érzés, a feléje érzett szerelem. Meghalni látszik most. Florens ezt nem így gondolja, de az évek óta folytatott küzdelem és harc következményeképpen, mégis kettétört bennem. Megismerni neki azt az embert, szinte egy pillanat műve volt, megkapni szintúgy.
-Megtörtem és megtörtek az érzéseim. Ha Florens komolyan gondolkodott volna bennem, hogy mi egy pár lehetnénk, akkor nem tesz meg ilyet, meg sem fordul a fejében, hiszen bennem gondolkodik, a jövőjében.
-Florens nem gondolkodott, tehát nem gondolt engem komolyan, hogyan is tudna, sőt egy számára új párkapcsolatot akart felépíteni, egy másik emberrel. Nem sikerült neki, nem is keresi azóta-sem az újdonsült gavallérja, viszont ezzel ellentétben bennem minden összeomlani látszik. Már nem akarom őt páromnak, már nem izgat fel törékeny kis testének kívánalma, melyet magam számára kifejezvén, csak úgy neveznék, hogy megpocsékolták. Számára nincs tovább ezzel az emberrel, de mostmár velem sem, ne gondolkodjon bennem, már ne!
-Florensssel közöltem döntésem, már ne gondolkodjon bennem, felesleges. Nem akarom már soha többé a páromnak. Számon kér, hogy eddig nem ezt mondtam neki, s mikor legutóbb itthon volt, teljesen mást mondtam neki, hogy szeretnék a párja lenni. Azóta jó pár nap eltelt, s milyen az emberi agy, tesz-vesz és értelmez dolgokat, a jövőre nézve is, milyen embert fogadnék magam mellé, akit ugyan szeretek, de a történtek után már ez kevés. Ugyanakkor Florens szavaival ellentétben, a bennem kialakult érzések miatt, nem tudok magamra erőltetni már múltbéli gondolatokat, egészen mást szeretnék, s nem tőle. Az igaz és újat hozó, ismeretlen szerelmet keresem.
-Tettem viszont számára egy könnyelmű kijelentést, bármi is történt azon a napon, annak ellenére akarom őt páromnak. Visszavonom, s a történtek után, még bennem gondolkodik, egy olyan férfiban, aki találhat magának és olyan nőt, amilyet szeretne és akarna, nem pedig a készet kapja megpocsékolva, mert nem kellett.
-Ha alapul veszem azt a tényt, hogy van párkapcsolata, de ennek ellenére lefeküdt azzal az emberrel, akkor milyen érzelmi szálak köthetnék hozzám, miképpen megtette vele érzelmi alapon. Nem is gondolt rám akkor, de most számon-kéri rajtam, hogy visszavontam azt a tényt, már nem szeretném páromnak. S most is, mint évek óta azt teszi, gondolkodik azon a téren, hogy velem párkapcsolatot akar?
-Az esemény megrendített, s tönkre tett öt-hat évnyi várakozást kegyeiért, hogy az enyém lehessen. Másik kérdés az, hogyha Florenssel mégis összejönnék, de mostmár nem teszem, milyen párkapcsolat lenne az, ahol vannak elég szoros érzelmi kötődések ugyan, de Florenset mégis gondolkodásra kell bírja, akar e engemet, vagy sem. Nekem, mint férfinak, vannak vágyaim, s a "lehetőre" nem alapozok, keresem az izgalmat, a nőket, a kiteljesedést, ahol megtalálom és adhatom felhőtlenül korlátok nélküli önmagam. Ugyan Florenset régóta ismerem, de mindig visszafojtotta a felé érzett érzelmeimet, szexuális vágyaimat, ami miatt ez általánossá és elfogadottá vált bennem, hogy nem szabad őt megérintenem, miképpen korábban voltak kisebb engedmények. Mindent leépített bennem mostanra, s a jelenlegi párkapcsolatára hivatkozva, de mostmár itt egy harmadik ember is.
-Rajtam gondolkodnia kell, de jön egy férfi, s ő gondolkodás nélkül nyújtja át neki a testét és a lelkt? Elvarázsolták e vajon szavakkal, kimondott érzelmekkel,, megnyerő stílussal, melyek a mai napig kételyeket hordoznak benne, vajon igazak voltak e, vagy rettentő nagy színész volt a nagy Ő-nek hitt ember. Florensnek nem lett ebből új párkapcsolata, hiszen azóta sem keresi, nem hívja fel telefonon ez az ember, bujkál előle, mint mondja, ilyen szépet és jót, közvetlenséget még nem érzett nő iránt, de nem szeretné folytatni. Akkor mégis hol van? Nem akarja Florenset, vagy csak kihasználta könnyen és játszva érzelmes agyacskáját, megérezte benne a potenciális áldozatot, a könnyen megkapható szexet, mikor Florens egyébként is ennek ellenére olyan, hogy nehezen adja magát. De akkor Florensben működött a kémia, a szexuális vonzalom, az egyezőség kettőjükben és vibrált a levegő körülöttük. Az életben csak egy ilyen alkalom van, mint mondja, megérzi az ember, nem akarja elszalasztani, megérezni valamit egy ismeretlen emberben, amit még soha addig.
-Mondhatni első látásra szerelem, de mégis hol van az a szerelem, mikor azóta sem tud semmit arról az emberről.
-Ezek tudatában nekem is döntenem kellett, mert Florens egyben a legjobb barátom is, mindent megbeszélünk ugyan, de mivel tudja, hogy szerelmes is vagyok belé, a bizalom megrendülőnek látszik, hogy mindent elmondhasson e nekem. Annak az embernek köszönhetően, az ismeretlenből jött embernek egyből bizalmat szavazott, és rábírta magát, a testét, tegyen az vele azt, amit csak akar. De mit váltott ki bennem? Talán bizalmatlanságot immáron Florens felé, vagy a köztünk létező bizalom is megtörni látszik, két ember kapcsolatának legfontosabb alapja.
-Az érzelmeim Florens felé összetörtek, megrendült, nincs már bizalmam felé, megszűnt bennem az a nagy kérdés, hogy a párom legyen, akarjam őt annak. Eltűnt belőlem ez az érzés, huss, elszállt, nincs, nem létezik, vagy csak szikrája még. Viszont kérdőre vont azért, nem ezt ígértem neki, akarom páromnak ennek ellenére. Hogy vonhat kérdőre egy olyan ember, aki ilyet tesz, nem sikerült újabb párkapcsolatot kialakítania, de még mindig gondolkodik bennem?
Florens lelkivilága is rendezetlen, mert azóta is vágyik arra az emberre, felakarja keresni személyesen, miképpen számon-kérje, mi volt ez, csak ennyi volt, holott nem ez lett ígérve neki. Ott él benne, a mai napig, vágyik utána, érezni akarja, hiába is tiltakozik szavaival önmaga ellen. Hajtja az ösztöne, felkeresni ezt az embert, közben számon-kér engem, legutóbbi találkozásunkkor még akartam páromnak, mostanra meg már nem? Nem ezt ígértem.
-Na persze rám mindig lehet számítani, menekülni hozzám, mert mellettem nyugodt és kiegyensúlyozott. Persze hogy lehet, számára mindig is nyitva fog állni az ajtó, de mostanra már, csak mint csak barát. ami eddig is volt. Nem akarom Florenset, befejezem többéves harcomat a nőért, elfáradtam, beleuntam, egy csomó energiát belefektettem, holott megkaphatta volna más, már rég boldog lehetnék. Nők kegyeit utasítottam vissza, csakhogy elnyerjem Florens idézőjeles szerelmét, bájait, annak birtoklását.
-Alakítsa úgy az életét, tisztázza le csak magában a megtörtént dolgait, de oly módon, hogy sikere is vigye, legyen foganatja, mert már ő, nekem nem kell. Rohanjon azután a férfi után, keresse fel, legyen ügyes, ajánlja fel újra a testét, hátha sikerre viszi, s összejön neki ezzel egy régen vágyott új párkapcsolat, mert a régi mára már úgymond leépült lelkében. Végleges szavam tehát Florens felé. Tett, amit tett, nem bánthatom érte, végülis csak a barátom, de ő ne gondolkodjon tovább bennem, mint ahogyan az elmúlt jó egynéhány évben tette ezt felém, s elmondása szerint. Aprópó, és még mindig él benne ez a friss és kialakult gyors kapcsolat. Hogyan is kérhetne számon, hogy nem akarom, mikor testileg és lelkileg még mindig ott van a kicsi szíve, és annak vágyai.
-Nekem olyan nő kell, -mert ez az egyoldalú szerelem Florens felé, idővel fakulttá vált bennem-, amelyik izgalmat hozhat az életembe, új pezsgést, kihívást, s az elhagyhatatlan szerelmet. Florens amúgy-sem lenne képes betölteni ezt a funkciót, mert aki évek óta bennem gondolkodik, az nem gondolja komolyan, mert ha igen, akkor már holnap itt lenne mellettem, mindent hátrahagyva. Hogyan is lehetne szerelmes a jövőben belém, s ebben az életben, ha eddig ezt nem érezte, csak ahány nőm volt, mindre féltékeny volt. A szerelem nem a gondolkodás művészete, az jön magától, ott van előtted, rád tőr a semmiből, s nekem arra van szükségem, szerelemre.
-Florensnek még olyasfajta érzelmei sincsenek felém, hogy lefeküdjön velem, szexeljen velem egy jót, akkor egyáltalán mit akar? Talán szerelmet, mely kialakulhat majd felém idővel? Vagy ha nincs ló, akkor jó lesz a szamár is alapon választ engem, mert ugyan keresgél, csak éppen nem talál megfelelőt? Ugyanakkor eddig is szinte ő volt mindig az irányító, mondhatni a barátságban is, ami a mai napig megvan köztünk, de nekem mint pasinak, ez nem teszik. Ha Florenssel történő párkapcsolatiság kialakításáról lenne szó, a köztünk kialakult viszonyok miatt, nem tudom teljes egészében önmagam adni, nem lehetnék én a birtokló, nem lehetnék felszabadult önmagamban, mindezt a változtatást elérni, nagyon nehéz feladat lenne. Egy új párkapcsolat kialakítása, Florenstől függetlenül, könnyedséget hozhatna az életembe, egy nagy játékot a szerelemmel.
-Párkapcsolatiság kialakítása terén önmagam szeretem megválasztani, hogy kit akarok, nem pedig Florens fogja eldönteni, hogy akar e engem ő, vagy sem, vagy megengedi, miképpen akarhatom őt. A magánügyem, az én döntésem, hogy kit választok, kiben bízok meg és kivel szeretném leélni az életemet, vagy csak részlegesen, ha úgy alakulna. Velem, s bennem ne gondolkodjon senki, mert én döntök, Florens esetében, hogy akarom e még őt, vagy sem, Florenst már nem, hiába magyarázom neki, nem érti meg, nem ezt ígértem neki-mondja hajthatatlanul.
-Most már nincs ígéretre várás, nem létező fogalomtár a számomra, így marad közöttünk a barátság, s lehet így van ez rendjén. Az is lehet, hogy ez a férfi mentette meg az életemet, nehogy Florens és énköztem párkapcsolat alakuljon ki, jöhessen létre, mert hosszútávon megbűnhődtem és csalódtam volna, nem beszélve a Florenssel történő szakítás eshetőségéről ót ismerve. Én hiszek a sors akaratában, ennek így kellett megtörténnie, mert mint mindennek, ennek is oka van, és így lesz jó.
-Florens meg keressen magának másik párt, ámítson másokat, vagy amit csak szeretne, keresgéljen és álmodozzon, nekem erre nincs időm, főleg semmi konkrét jelek nélkül, neki éljem meg a várakozással teli életemet, s annak minden terhe mellett. Amúgy, ha ez az új szerzemény, és a köztük lévő párkapcsolat létrejött volna, akkor hol lett volna Florens azon ígérete, hogy gondolkodik bennem, miképpen párjának is akar, nem csak barátjának? Az idő sok mindent megold, megoldotta ezt a problémát is. Valakiben gondolkodni, reményt ültetni belé, s az a másik, csak várjon és várjon, mit ne mondjak csúnya dolog, hiszen csak konkrét válaszok nélküli hitegetés, és még felelősségre sem vonható ezért senki.
-Florenst valami vezérelte azon a délután, valami erő, mely mindent felülmúlott, mégsem lett eddig belőle semmi. Mint tartja a mondás, most két szék közé ült, de nehogy három legyen, mert jelenleg is párkapcsolatban él. Viszont legjobb dolog lenne neki, hogy maradjon továbbra is a jelenlegi párkapcsolatában, mert változtatás lehetőségét nem hozta el számára és neki az élet, egy új párkapcsolat kialakításában. Engem viszont elveszített, meg ki tudja még jó előre, lehet az újabb másikat is, mint jövendőbeli élettársát. Nem gondolkodott, ez let a vége.
-Nem, nem és nem akarom mostmár Florens, pedig tudja milyen kincs vagyok a számára, a nyugalom és boldogság szigete, a nevetés és a szabad élet. Nem kellettem neki, jött más, tarolt és elvitt mindent, vagyis mégsem, mert nem lett belőle semmi. Nekem meg, mostmár nem kell Florens, aki még mindig gondolkodik rajtam, leginkább gondolkodjon másban, vagy az új szerzeményében, aki a tökéletes és megértő pasinak ígérkezett. Az én gondolataim már más szerelmen járnak, az ismeretlenen, s az már nem Florens iránt érzett, úgysem lenne közöttünk soha ilyen, csak egy marha nagy szeretet.
-Mióta mindez megtörtént, megváltozott bennem minden, felszabadultam egy benem teljesült Platói szerelemből. Szabad lettem, és más kisugárzással bírok, észreveszem a körülöttem a világban szaladgáló nőket. Újra vonzódom feléjük, nincsenek bennem gátak, s élvezem újra az életet, miképpen igazi férfi módjára adhatom elő magamat, incselkedhetek-huncutkodhatok a nőkkel, egyfajta játék határok nélkül. Sikerem lett manapság, s eme csalódás megélése után, mely már régen benne volt a pakliban, s nem várt felkészületlenül, újra kiült az arcomra a boldogság, s maga az élet értelme és élvezete, a vidámság, a pajkosság, valamint az igazi pasi énem, aki vagyok.
-Florensre nem haragszom ezért, nem is tehetném, hiszen sohasem jártunk együtt, számon sem kérhetem tettéért. Lelki-társak vagyunk, majd túlteszem magamat ezeken a dolgokon, s az élet megy tovább, úgymond az igaz szeretetem soha nemfog megrendülni felé. Támogatom mindenben, ha legalább nekem nem jött össze vele, akkor neki jöjjön össze valami, valaki mással.