2016. december 24., szombat

Florens elfog veszíteni, nem leszek számára.

Florens legjobb barátja vagyok, s egyben a Plátói szerelmem. Négy férfi szerelmét viseltem el barátjaként, hordtam ki mellette a felé érzett vágyaim kínját, s a meg nem kapott szerelmi érzetem. Florens soha nem lett az enyém, pedig lehetett volna rá alkalmam, csak állítólag nem figyeltem oda kellőképpen.

Most, vagyis immáron jó pár éve külföldön dolgozik, de ha hazajön, mindig egymást keressük, egymás fenekében lógunk mindig, csak esténként kell hazavigyem, mert nem nálam lakik, hanem a családjánál.
- Florens tudja, hogy nélkülem el sem tudja képzelni az életét, úgy viszont én se nélküle. Ez itt a baj, mert mégsem vagyunk egy pár, de látszatra mi azok vagyunk. Mintha egy pár lennénk tökéletes harmóniában, mégsem élünk együtt. Florens megkapja tőlem, azt amire életében mindig is vágyott.
-Én is viszont érzek iránta, s a páromnak tekintem átvitt értelemben, nem tudok nélküle boldog lenni senki mással. Mikor megjön számomra megváltozik a világ, az addig felépített nőkapcsolataim leomlanak, megsemmisülnek. Mikor visszamegy, depressziós-feszült lelkiállapot lesz rajtam úrrrá, de Florens ugyanezt az állapotot éli meg felém.

Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,
nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,
de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,
most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulni nélküle élnem.
Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com-http://facebook-mocsok.blogspot.hu/
-Én sem tudom Florens nélkül elképzelni az életem. Tizenkettő éve láttam meg előszőr, azóta szerelem számomra, a köztünk lévő barátság ellenére. Megszoktuk egymást, de a mai napig tudunk újat nyújtani egymás számára. Florens az idők folyamán megszokott barátjaként, én viszont vegyes érzelmekkel őt, mert a barátságon felül kívánom őt, mint nőt is. Eddig nem került még rá sor, pedig lehetett volna, csak nem voltam befogadóképes titokzatossága felé.
-Én mindig őt keresem. Florens mindig keres engemet. Mikor együtt lehetünk, mindig egymást keressük, mindig együtt vagyunk. Egy apró-kicsi dolog hiányozna a párkapcsolatisághoz, hogy megtörténjen végre köztünk az első szexuális kapcsolat. Nem látja be Florens, hogy ennek meg kellene történnie, nem akarja megtenni velem, soha nem mondja el miért. Egy magyarázatot ad mindig: "Hogy nem úgy működnek a dolgok. Érted! Az valami más. Na...! Bennem meg csak a felé felgyülemlett feszültségek, nem beszélve a mostani állapotról, hogy lefeküdt egy férfival. Még nagyobb a feszültségek bennem ennek okán, s fontolgatom, hogy megszakítom ezt a tökéletes kapcsolatot Florenssel, miképpen ne sérüljön tovább a lelkivilágom, hiszen csak ő érdekel, csak vele foglalkozom, s bármi úgy történik, az már fájdalmas.
-Nem lenne szabad egy ideig találkoznunk, talán soha többé. Florens is függ tőlem, és én is, így nem tudok párkapcsolatot kialakítani, mert ő utána vágyom mindig. Ő még ezt nem tudja, de fogok dönteni és könyörtelen leszek. Most, hogy ő belement egy reménytelen, és soha nem folytatódó kapcsolatba, ami jelenleg is minden vágyaival benne él, az ujjért és a frissen szerzett kéj szagáért, úgysem tudnék vele mit kezdeni, mert benne él. Mint mondja, nem tud másra gondolni, ott jár a fantáziája, azt a férfit keresi továbbra is, aki nem akar tőle semmit, de üldözi és elakarja érni, hogy akarják. Hogy tudnám egy ilyen nő felé érvényesíteni a régóta vágyott vágyaimat. A továbbiakban viszont azt tervezem, nem leszek továbbra Florens lelki-társa, oldja meg maga az életét, de nélkülem. Szabad akarok lenni és végre boldog, ha Florenssel nem megy, akkor feladom, s végre mással, a létezésének tudata nélkül.
- Florens-nek csak egy baja van, hogy nincs egy olyan ember a környezetében, aki a számára elmagyarázná, miképpen mit is jelenthetek én a számára, milyen kincs vagyok az életében, mely Isten ajándéka, hogy az ő útjába terelt, őt meg az enyémbe. Florens életútjába akkor kerültem, mikor a legnagyobb szüksége volt valakire, s engem őfelé terelt az Istenem, mert nekem meg pont őrá volt szükségem, olyan volt az életem, hogy szó szerint ő mentett meg a gyilkos haláltól, melyet önkezüleg, ha ő akkoriban nem lett volna, már régen elkövetem. Tíz éve bizonyítok Florens mellett, s az akkori köztünk létező felhőtlenség, mára bennem szenvedéssé fajult, mert vágyom őt. Nagyon sok érzelmi csalódást kellett ezen időszak alatt megélnem mellette, s amit én szerettem volna tőle, azt játszva megkapta más.
- Nem akarom mostmár Florens-től megkapni azt a szeretet, melyet mindig másnak szeretne adni, de sokszor kihasználták már, csalódott, s mindig hozzám visszatér. Abban reménykedik és keresgél az életben, hogy viszont megkaphatja azt a szeretet amire vágyik, s amit csak tőlem kaphat meg. Nem fogja megtalálni, mert belőlem csak egy van, aki képes a számára megadni mindezt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Publikáció