Nagy találkozás Florenssel!

Florenssel nem törődtem a nyáron, teljesen lemondtam róla, el akartam őt felejteni örökre. Mégis úgy hozta a sors, hogy a Római katolikus templom előtt mégis csak véletlenül összefutottunk. 

A bíróságról jöttem ki, s a Kossuth téren csörgettem meg telefonon, hogy tiszteletemet tegyem nála. Tudtam itthon, nincs külföldön. Megkérdeztem, hogy hogy van, mit csinál, merre jár éppen. A világon nincs olyan találkozás, hogy telefon beszélgetés közben ő egy nagyvárosban, pont megjelenjen mellettem. Nem hittem a szememnek, mikor velem szemben állt, fel sem tudtam hirtelenjében fogni, hogy Ő az. Ott állt velem szemben teljes egészében Florens. Talán a sors vezérelte oda, tudta mi összetartozunk, s nem akarta, hogy ketté váljanak útjaink.

Florens, persze csak illusztráció, és van egy férfi, aki pár nap híján, 2005. május 16.-a óta szerelmes belé,

nem létezik más számára, csak Florens. Florens megöl, megölte a lelkemet, testileg padlóra tett,

de most felszabadulni látszok. Az átok, a felé érzett szerelem köteléke, ami ugyan soha nem múlik el,

most feloldódni látszik. Bennem! Meg kell tanulni nélküle élnem.

Képméret: 575 x 772, feketetoll.blogspot.com-http://facebook-mocsok.blogspot.hu/

-Abban a pillanatban el akartam zavarni, mivel a felé érzett szerelmem miatt, ami nem kapja meg beteljesülését, már pszichológushoz járok. Oka, hogy hosszú ideig van mindig kint külföldön. hazajön az érzés minden alakalommal bennem a plafonig lángol, aztán hirtelen visszamegy, sőt párkapcsolatban él, és felfokozódott érzéseimmel hirtelen itt maradok egyedül, nem tudok mit kezdeni vele. Ez okozza a lelki problémáimat, mert visszamenetele után, a kínok kínját élem meg, nem találom őt, keresem mindenhol, holott tudom ő messze van. Rám-tör ilyenkor frász, teljesen befordulok, hiszen dühöngenek bennem a kielégítetlen vágyak, hogy mellette lehessek. Ezért akartam elzavarni őt mellőlem, hagyjon nekem békén, mert így mindezek tudatában már előre félek, ha visszamegy mi lesz vele. Tiszták az érzelmeim felé, találhatnék nagyon sok jó nőt, sőt ajánlkoznak, de mégis nekem ő kell.
- A jó Isten is ezt akarja, hiszen egymás felé vezette útjaink, nem engedi hogy szétváljon, talán ez Florens számára is egy jel lehetne, de ő ezt nem tudja felfogni és értelmezni, őt még más motiválja, az elképzelései, egyfajta illúzió, miképpen megtalálja a tökéletest. Egyet nem bír viszont átgondolni, hogy személyiségjegyeinkben, vérmérsékletünkben, úgy egymás felé viselkedésünkben tökéletesek vagyunk. Bárhol megjelenünk, minket egy párnak hisznek. Tudja ezt ő is, hogy nem fog olyat találni, mint én, akkor mégis, miért nem? Egy szerelemben és velem eltöltött éjszakán múlna a teljes boldogsága csak, de ő nem vonzódik hozzám, mint férfihoz. Talán én vagyok a tartalék tartalékja vészhelyzet esetére, mert szerintem még sokat fog csalódni az emberekben, az újabbnál újabb hódolókban, akik tartós pillanatnyi örömöket fognak a számára biztosítani, de hosszútávon nem. Pontosan tudom, mert sajátosan egy gondolkodásunk, ő tudja, hogy én mire gondolok, hogyan cselekednék adott helyzetben, s ő viszont, mintha mi ketten egy lélek lennénk, és elválaszthatatlanok, mert egymást egészítjük ki.