2015. június 4., csütörtök

Már nem tudnék!

A kép illusztráció (forrás:Google)
Már nem tudnék egy olyan világban élni Florens, melyben te nem létezel, mert ha elveszítelek, akkor én abba lelkileg belehalok, és magával viszi a testemet is a halál.
Te azt mondod, mikor voltál boldog velem, és én tudom, amikor nem volt párod, de akkor is csak voltam számodra, mint a citromlében, a citrompótló. Én meg azt mondom veled ellentétben, hogy mindig, és hiába volt párom, minden veled eltöltött perc, a mai napig is, pedig csak a barátom vagy Folrens, de én még most is szerelmes beléd.
Nagyon megbántam viszont, ahogyan a múltban veled szemben viselkedtem, s beszéltem veled trágárul. Nagyon-nagyon, és nem vettem észre dolgokat, hogy benned is ott vannak legbelül az érzelmek, nyitott vagy másoké befogadására. Lehet más iránt, de lehet nem. Nagyon megbántottalak, érzem, de szeretetből tettem és én buta, hiszen ezzel rontottam el valamit, amiben bíztam, miképpen felszedhesselek. Bele kellett volna markolni a fenekedbe, s azt mondani, Bébi tapossuk együtt tovább, az út piszkos porát. Bele nézni akkoriban a szemedbe őszintén, és beleírni azt a vágyat, amiről nem beszélünk mi férfiak, csak tesszük a dolgunkat. Azt az érzést, az egyetlen érzést, mely nélkül élni sem tudnék, mint pasi. Hogy mi ez, mi lett volna  a viszonyunk? A kalap az enyém, a „bunda” a tiéd, és elhordtalak volna egész nap a farkamon.
Annyit papolok feleslegesen, meg minek, és kinek, süket füledben találom meg a bánatom.
Mikor akarsz már férjhez menni legalább, te Drága-Florenska?
A kép illusztráció (forrás:Google)
Addig nem nyugszom meg, addig hajtok rád, amíg meg nem látok az ujjadon egy jegy-gyűrűt, akkor leszállok rólad, s mint szerető jelölt nyomulok tovább,mert én már nem tudok nélküled élni.
-Aludnom kellene már, de talán még egy cigi.
-Voltam kint cigizni, a cigi füsttel sok minden hülyeség elszáll, mert gondolkodtam is ám, miket írogatok, s pont erről beszélek neked, pont ezért nem szeretek írni neked, mert vannak érzelmeim feléd, szexuális tartalmúak. Azt kellene megírnom, hogy soha többet nem gondolok erre, de nem tehetem, mert nagyon fontos vagy az életemben, a páromnak akarlak, nem csak barátomnak. Viszont nem csak magammal foglalkozom, hanem a te érzelmeiddel is, melyek nem akarnak engemet, mint férfit. Nem kényszeríthetek viszont rád, olyan érzelmeket, amit oda-adásnak neveznek, miképpen önzetlenül szeress. Legyen neked más,  ha mást akarsz, de nagyon vágyom rád, csak hogy velem lehess!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Publikáció