Florens Cunónak!

"Fiam" Florens, már egy hete, hogy visszamentél, a „boldogságod fellegvárába”, mikor látlak újra, azt nem tudom. Nekem nehéz megszoknom, feldolgoznom ezt a gondolatot, de mit tehetnék ellene, érted, mert már megszoktam, és hozzászoktam, akkor jössz hozzám, ha tudsz. Mi lehet most veled, mert azért cseszteti ám a csőrömet nagyon. Biztosan hideg van, fázol, és esik az eső, bent az agyadban is. Az arcod biztosan nem vidám, hanem konokan-komor, mint az időjárás, s ha ez így van, akkor inkább igyál meg egy pici rumot, az feldob majd. Én megint átálltam a nagy magányom gondolatára, testileg, lelkileg is. Pokoli az érzés, mivel ha mondhatom, nem vagy nekem testközelben, én életemnek kicsi fűszerkéje, akkor vagy csak igazából barátom, ha meg a közelemben vagy, kitör rajtam a szexmániám feléd. Szar lehet már neked? Unom magamat nagyon, nem vagy nekem itthon, nincs egy jó szó, nevetés, nincs aki csesztessen, miképpen kihalt szívemből a melegség, és meghalt az egy időre, de nem hagyom, melegítem kezeimmel a szenvedélyemet feléd, sokszor benne fürdök, mármint a spermában. Ezt most hallottam a Kossuth-rádióban, és ezt, meg kellett írjam neked. Tudod, hogy mi a szexi fiú epizódus: „Az átlagnál csapodárabb férfiaknak gyerekei, genetikailag erősebbek lesznek, miképpen öröklik az apjuk génjeit, ezáltal szaporodóképesebbek lesznek felnőtt korukban, csak a nőnek kell találnia egy mamlasz, és puhány férfit, aki eltartja, s felneveli azokat”. Most gondolok rád, hogy én, melyik lehetek a szemedben? Mennem kell viszont aludnom, mert fárasztó napom volt. Szar ez az élet Florens, mert nincs benne semmi örömöm. A pénz, a pénz, csak erről szól, hogy lehet a kisembert kizsigerelni, s a „kutyákat” meg nem érdekli, miképpen ma még, esetleg holnap, és azután, nem lesz mit enned. Hatodika óta nincs egy forintom sem, az e havi egész segélyem meg megy a rezsibe, így mindösszesen negyvenöt napig lesz üres a zsebem, és hogy utána mi lesz, arra gondolni sem merek, miképpen év végén vannak a szolgáltatók végelszámolásai, zárásai. Adóbevallásom még mindig nincsen kész, s addig nem is merek segélyszervezetekhez menni, mert leinformálják a keresetedet, miképpen nekem cumi lenne az, azaz büntetés. Olyan üresnek érzem magamat, és hiába is gondolok rád most, meghalni készül az bánatában. Töltsd már fel az életemet kicsit, mert veled jó lenni, mert akkor vagyok, s akkor érzem magamat boldognak, ha Te mellettem, és velem, mellettem vagy. Na, baráti puszi neked a puncidra, de elviselném a 69-et is, hiszen nem vagyok önző dög. 2015-06-02 00:27