Azt hiszem, sohasem szerettek igazán a nők. Keresnem kellet valakit, aki igazán embert csinál, az akkori szörnyből, abból az elfajzott hulladékból, aki én voltam. Az undorító pofámmal, amikor belenéztem reggelente a tükörbe, csak azt kérdeztem magamtól, ki vagyok. De ez nem ment így sokáig, mert két perc múlva ismét részegen zuhantam vissza a fotelembe. Micsoda önirónia, igaz? Mocskos alkoholista, akinek csak a farkára volt gondja. Akkor ismertem meg Florenst, s első látásra, valami elmebetegérzés fogott meg benne. Őrült szemei magához vonzottak. Nem csodálom, egy idegroncs nő, aki fel életét az ivással töltötte és, hogy a puncija rojtosra legyen kefélve. Kiégett. De tetszett.
Már alig vártam, hogy a csipa kiugorjon a szememből, a kávé nyomorgassa a belemet, s a reggeli wc-s előtt, ha kibírom, akkor feléd
írhassak. Mi ketten tudunk erről a blogról, meg az egész világ, melyet rendszeresen olvashatsz, de ha a pasid egyszer erre az oldalra téved, akkor te leszel a nap hőse, s a legszebb nő, a patológián.
 |
| A kép illusztráció (forrás:Google) |
De kár lenne érted, habár holtadban is szép lennél, csak az agyvelőd a tálcán, már nem tudna szeretni engemet, mert darabokban lennének, a felém érzett érzelmeid.
Úgy látszik, hogy több mint hét év után ez által feloldódom, mert
ilyen formában, mégis csak szólhatok hozzád, miképpen személytelen az igaz, de
mégis jó érzés, kiírhatom a feléd való vonzódásomat.
Florens-kincsem!
 |
| A kép illusztráció (forrás:Google) |
Akkora bazi nagy szeretet hiányom van
feléd, s igaz ez általános duma, de nem tudom levezetni, ezt a fajta feszültségemet, mert nem foghatom
kezedet, s nem adhatok az arcodra puszit, és a hátadra meg nem verhetem ki a farkamat, pedig annyi spermát szoktam rád lövellni a nagy izgalmamban, hogy mikor szétkenem rajtad, az egy hatalmas masszatócsa.
 |
| A kép illusztráció (forrás:Google) |
Most jelen pillanatban, úgy
össze-vissza tudnálak szeretgetni, hogy azt mondanád: ez igen vad volt, hú az
anyját, ha megbasztál volna, akkor most ráznám a seggemet, mint a tyúk az udvarban, mikor a kakas megpetélte, s fetrengenék a porban előtted, csak még egyszer csináld.
Szerinted, nagyon szeretlek, netán szerelmes vagyok feléd,
vagy egyik sem, netán csak kanos, mert nekem már furcsa az a szó, hogy barátok vagyunk, miképpen
attól sokkal többet az érzek irántad. Ez a kapcsolat számomra olyan, mintha az Isten, a sors
küldött volna nekem életutamra, hogy ezt a lányt meg kell ismerned.
 |
| A kép illusztráció (forrás:Google) |
Az biztos,
hogy részben véletlen volt, de valami felettes erő irányíthatta azt, no meg Adolfo-cicust, hogy megszökjön, mert az alkoholista párod, nem vigyázott rá kellőképpen, mikor levitte sétálni. Akkor találkoztunk, mikor kerested, velem szemben jöttél az utcán, én részegen, s te megkértél, segítenék e őt keresni, veled együtt, mindez hét éve már. Én már viszont téged kereslek, hogy hogyan tudnám a hátadon felállítani a szőrt, miképpen velem bagzanál, hogy a szőrcsomónk ragadjon össze. Kerestük, pedig mindig is ott volt a környéken, bejártuk a fél városban, és sokat sétáltunk, de legalább megismertük egymást, egyre
jobban, mára szinte tökéletes pár lehetnénk, de te más simogatását élvezed. Akkoriban egy őrült voltál, s ez tetszett meg benned, az állatok iránti
szereteted, miképpen a kitartásod, mindenek felett. Lehet, hogy én is csak egy állat vagyok az életedben, akit pórázon tartasz. Viszont remélem, te nem fogsz elveszni nekem, ebben az életben soha, mert Te vagy az én legkedvesebb kis-cicám, és
én is keresnélek addig, míg a tökömig nem kopnának el a lábacskáim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése