Azt hiszem, sohasem szerettek igazán a nők. Keresnem kellet valakit, aki igazán embert csinál, az akkori szörnyből, abból az elfajzott hulladékból, aki én voltam. Az undorító pofámmal, amikor belenéztem reggelente a tükörbe, csak azt kérdeztem magamtól, ki vagyok. De ez nem ment így sokáig, mert két perc múlva ismét részegen zuhantam vissza a fotelembe. Micsoda önirónia, igaz? Mocskos alkoholista, akinek csak a farkára volt gondja. Akkor ismertem meg Florenst, s első látásra, valami elmebetegérzés fogott meg benne. Őrült szemei magához vonzottak. Nem csodálom, egy idegroncs nő, aki fel életét az ivással töltötte és, hogy a puncija rojtosra legyen kefélve. Kiégett. De tetszett.
Szépséges Florensem!. Mivel én sokat gondolkodom rólad, kicsit
összetettebben is, néha úgy érzem, egy hiánypótló ember vagyok a számodra, mintha a párod helyett, én lennék az igazi, de csak egy a tampon a sunidban. Ha ez így van, az nem baj, mert megtisztelsz vele, hogy tényleg csak a barátod vagyok, akinek dagadnak a golyói ugyan, de szarsz rá. Szeretsz, és én
szeretlek tégedet. Tényleg olyan vagy nekem, mint a gyermekem, a testvérem, s a
titkon titkolt pici szerelmem, csak nem értelek meg tégedet néhanapján, hogy
mit szeretsz te bennem, ami nekem, nagyon jól esik. Talán az apukád szerepét
töltöm be, netán a bizalmaskodó szerepét, s szerintem, kicsit vegyítve
mindkettőt. Babuci. Nagyon várom már azt, hogy megint veled lehessek, találkozhassunk, mert ha
nem lennék manapság eszemnél, akkor én abba belehalnék, vagy szarrá innám
magamat, de nem, mert szégyelleném feléd.
|
A kép illusztráció (forrás:Google) |
Érzem azt is, hogy melletted a
helyem, csak minőségileg nem értem, hogy konkrétan, mi a szerepem az életedben? Na kitört belőlem az aggódás, és a vágy irántad. Vágyom arra, hogy a
cicibimbónk összeérhessen, miképpen nem csinálnám azt, ha nem lennél benne a szexben, csak néznélek, s
érezhetném a szívednek dobogását, a testemmel. Már megint hülye vagyok, csak ne
lenne a szemednek olyan mélysége, amikor belenézek, mely magába szívja a
lelkemet, testemet.
|
A kép illusztráció (forrás:Google) |
Furcsa egy dolog a szemedbe nézni, mert éreztem annak
feneketlen mélységét, mely magába szívott, de úgy, hogy nem is létezem, s
összeforrtam veled, miképpen egyé váltam a testeddel, és mintha nem is léteztem
volna, miképpen átadtam a testemet, a lelkemet, a szívemet, neked. Ne aggódj,
még mindig nem vagyok beléd szerelmes, csak nagyon szeretlek, s nem tudom
elképzelni az életemet nélküled nyanya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése