Boldogságból lélekhalál sírás!

Tökéletes párkapcsolat nincsen, mindegyikben van hiba, s amikor egy férfi azt hiszi, miképpen majd ötven évesen megtalálta élete első nagy szerelmét, holott volt húsz évig felesége, most mégis csalódnia kellett, s kételkedni kezdett abban, hogy történhet e még vele ilyen csoda, megérintheti e újra, a nagy szerelem.. A válasz:nem, mert az életben, csak egyszer történhet meg, s kiszakad a szív, mely még most is szerelmes, viszont a dolgok, csak egyszer történhetnek meg, s a legértékesebb pillanat mindig az, amibe élsz.

Összetört szív, megfeketedett szerelem
A kép illusztráció (forrás: Google)

Florens, te csak játszol velem, az érzelmeimet basztatod, ami nagyon fájó tud lenni számodra, de csak barátom vagy. Mi a büdös fene közöd van ahhoz, hogy a magán életemet érintő privát szférámba beleszóljál, kit dugok meg, kit nem, kivel ismerkedem, mi a terveim vele. Te a barátságunkban a szezont összekevered a fazonnal. Barátság van köztünk, fogd fel, mi nem dugtunk, semmi féle módon nem érintkeztünk, akkor mi a tökömért kérsz számon. Dobd a testedet magam alá, és majd én eldöntöm, mikor foglak meghágni, meg beleszólhatsz esetleg, hogy mennyiszer, de ameddig barátok vagyunk, addig csippentsd magadat vissza. Legfőképpen ne kurvázzál le senkit sem, hiszen magad is az voltál, mikor az egyik párod mellett, alkalmi kapcsolat címszó alatt hágattad magadat agyba-főbe, s hajnalban jártál haza hozzá, miképpen ti próbáltatok megírni egy zeneszámot. Jaj, mert már nem szerettem mondanád, ettől függetlenül, miért nem szakítottál vele, ráadásképpen, amikor ez megtörtént, visszajártál hozzá dugatni magadat. Visszatérve a volt szeretődre, hát komponáltatok az biztos, csak az a baj, hogy a kottán, te voltál a magas "C-é", amikor kivágtad a hangszáladból, és elélveztél. Bocsi, te nem adsz ki hangot élvezéskor, ezért vagy jó szerető a másik szobában alvó feleség mellé. A lényeg, hogy a volt párom, s te is, családon belüli önkéntes prostik voltatok, s te basztatsz engemet a tanácsaiddal. Pofátlanság, vagyis szopjál le te kis geci, a barátod érzelmeit, vagyis az enyémet ne hergeld vazze.. Jobban tudom, hogy mi van, mint te Florens, mert gyertyát azt nem tartottál aktus közben, nem éltél velünk, s csak a panaszaimat tudod, de a fullos testi kapcsolatomról semmit, ami felér egy kis lexikonnal, és csak a felénél jártunk, mikor szakítottunk a volt párommal, a popó-szex kipróbálása előtt. Pont akkor a fenébe, mert én még nem kavartam egy jót a farkammal soha, a szarosban.
Hogy legyen jó kedvem is, hát megírom neked a tegnapi napot, de a kommentedet tartsd meg magadnak, vagy oszd meg a facebbook oldaladnak hátulján, miképpen senki se lássa azt.

Ilyenek voltunk mi
A kép illusztráció (forrás (Google)

Drága Florensem, tegnapelőtt találkoztam hat hónap után a volt párommal, akivel ma lenne két éve, hogy megismertük egymást, de végleg szakítottunk, szavak nélkül. A picsába, kezdem ezzel a durva szóval, de egy férfinak is vannak érzelmei a volt párjával szemben. Ránézni egy roncs kurvára, aki egy másik pasi miatt elhagyott, akibe szerelmes lett, de csak kihasználta a pasit, a pasi meg őt, sőt le is lelépett, és Budapestre költözött családjával. A pasi, aki keresztény ember, akivel hetente találkoztam egy csoport foglalkozáson, s aki szociális munkásként a csoportot irányította, meg a munkájához kapcsolódóan dugta a vidéken élő barátnőmet rendszeresen. A pasi, aki a Kék-kereszt csoportban megköszönte, hálát adott a jó Istennek, hogy családot adott neki, a feleséget, s gyermeket. Amikor találkoztunk a foglakozások alkalmával, s érezte-tudta, miképpen mindent tudok, zavarban volt, kerülte a tekintetem, kellemetlenűl érezte magát a társaságomban, és már nem foglalta imába a családját, mert szégyentelen lett volna előttem kimondani, hanem csak sokszor értelmetlenségeket gagyogott. Ott volt a munkahelye, a megbízatása szociális munkásként, ahol a nőm lakik, simán hivatkozhatott mások kényes kérdéseire a munkájára, közben meg a farkával mérte fel a szocilás helyzetet a vaginában, kúrta a szemétláda, a nőmet.. Egy helyben letudta a munkáját, meg a nadrágslicc lazítást, a szerető családja meg csak azt hitte, miképpen csak dolgozik a drágalátos, és mennyire fáradt volt, amikor esténként hazaérkezett. Ezt nevezem annak, hogy a volt párom nem agyra, hanem csak izomra dolgozott, most meg az utolsó találkozásnál egy szót nem szólt hozzám, ahhoz, aki a mai napig is szereti.

A kép illusztráció (forrás: Google)

Elhagyott a szemétláda, pont a szerelmem kellős közepén, a lelkem majd teljes mértékben kitépte, fájdalmaim voltak, kegyetlenül vérző sebeim, melyek a mai napig nem gyógyultak még be. Hogy milyen volt az utolsó találkozásunk? Nem nézett a szemembe, feszült volt és ideges, legbelül valami nagyon bántotta, szinte dúlt a lelke, csatát vívott magával, egy szót nem szólt, nem köszönt, olyasféle sértődötten otthagyott, gyors léptekkel elment. Hát ennyi, hogy cseszd meg Florens. Vége, vége, vége, bele őrülök, elveszítettem a nagy Őt, de ez másnak nem jelent semmit, csak szavak, de sírni egyszer mindenki fog, amikor megtalálja, szívből, s csak úgy örömében, mikor megvan a kedvese, és ha elveszíti, vagy szakításkor, vagy az örökké valóság útjára kísérve. Szemét egy találmány az emberi szem, egyszerre tud örömében és bánatában is sírni, de miért kell, elmegy talán a könnyekkel a lélek fájdalma.